Magyarország népessége 1982 óta csökken, kevés szó esik viszont arról, hogy ez a csökkenés pontosan melyik országrészeket érinti leginkább. Vajon mi történt Budapest lakosságszámával az ezredforduló óta? És hányan laknak ma a legkisebb községeinkben a 20 évvel ezelőttihez képest? Az alábbiakban a KSH számai alapján annak néztünk utána, hogy melyek azok és hol vannak azok a települések, amik 2000 óta a legnagyobb népességvesztést szenvedték el, külön bemutatva a községeket, a városokat, a megyei jogú városokat és Budapestet.
Az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott a budapesti népességcsökkenéssel, a fővárosi agglomeráció telítődésével és ennek következményeivel. Az agglomerációs lakásárak brutálisan elszálltak, az egyre több kiköltöző okozta egyre nagyobb forgalom és beépítések pedig feszültséget okoznak a helyiek körében. A települések a maguk módján próbálják megóvni a helyi érdekeket, azonban törvényileg meglehetősen beszűkült a mozgásterük. A problémát ezúttal új szemszögből mutatjuk be: az agglomerációs polgármestereket kérdeztük, ők hogy élik meg a kialakult helyzetet. A válaszok sok esetben összecsengenek a kritikákat illetően, pedig a politikai paletta több oldaláról is megszólaltak városvezetők.
A részben kormányzati tulajdonba került debreceni reptért működtető cég közel 700 millió forintos állami támogatásáról jelent meg egy rendelet a Magyar Közlönyben, emellett a költségvetésből Debrecen Önkormányzata további 2,3 milliárd forintot kap a kormánytól "a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében".
Lezárult a közbeszerzési eljárás, így kezdődhet a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) számára épített Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új utánpótlás-nevelési központjának kialakítása a VIII. kerületi Orczi térnél, a Kőbányai út – Fiumei út és a Salgótarjáni út között elhelyezkedő vasúti közlekedési területen - írja a Pestbuda.hu.
A 2020-ban elszenvedett 70 százalékos visszaesés után, 2021-ben 40-50 százalékos árbevétel-növekedést sikerült elérni az első pandémiás évhez képest, de még így is messze vagyunk a 2019-es eredményektől – mondta el a Turizmus.com-nak Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója, az MSZÉSZ alelnöke.
Árazás és üzemeltetés. A Liget projekt aktuális kérdéseit bemutató két részes interjúsorozatunk második részében benézünk a költségek formálódása mögé, rámutatunk a korábbi (azóta változott) rendszer gyengeségeire, és körbejárjuk a legnagyobb hosszú távú költségtétel, az üzemeltetés dimenzióit Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával.
39 milliárd forintból újít meg érsekségi várbeli épületeket a kormány Veszprémben az Európa kulturális főváros program keretei közt. A város 2023-ban viseli majd a címet, ez pedig jelentős kulturális fejlesztéseket tesz szükségessé. A felújítás 35 000 épített és 10 000 szabadtéri négyzetmétert érint.
Hamarosan megszűnik a BKK Futár, az applikációt pedig az új, integrált szolgáltatásokat tartalmazó Budapest GO váltja - jelentette be a BKK hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Az alkalmazás egy helyre integrálja a BKK Futár, a Mobiljegy és a BKK Info szolgáltatásait is.
Közbeszerzési tervpályázatot írt ki Győr önkormányzata a győri Duna-part újragondolására, a 3h építésziroda erre készített átfogó koncepciótervet, amit az építészfórum be is mutatott.
Négy méter széles bringasztráda épül Bécsben, ami már egy kompromisszum utáni megoldás - írja a Telex. Az új útvonalat Donaustadt és a belváros között alakítják ki, egyes szakaszoknak az építése már 2022-ben, a többi 2023-ban indul.
Új campus épül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) részére, tette közzé a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány a gödöllői Szent István Campus tervezési szolgáltatásaira vonatkozó közbeszerzést - olvasható a Magyarépítők.hu-n.
Megújult az V. kerületi Arany János utcának a Széchenyi rakpart és a Tüköry utca közötti része, a fejlesztés során 33 új fával és 8 bokorfával, 1200 évelő és egynyári növénnyel, kerékpártárolóval, új utcabútorokkal, gyalogosbarát járdákkal, valamint egy utcai ivókúttal is gazdagodott az utca Duna felőli szakasza - közölte a belvárosi önkormányzat az MTI-vel.
A Városliget megújítása, az új épületek és intézmények megépítése és ideköltöztetése, a meglévő kulturális intézmények felújítása, a park teljes rehabilitációja, illetve jó néhány nem a területen megvalósuló, de a projekt részét képező fejlesztés (pl. Komáromi Csillagerőd, vagy az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ) a magyar állam egyik legnagyobb beruházása. A projekt kapcsán hosszú évek óta hallani támogató és kritizáló érveket, akár civil, akár gazdasági, akár politikai oldalakról, ami érthető, hiszen egy ekkora volumenű fejlesztésnél lehetetlen minden jó szándékot egy nevező alá hozni. Egy ekkora költségű állami beruházás sok szempontból jó terep az érvek és ellenérvek ütköztetésére. Most azonban a sok kisebb (bár az itt élők és a parkot használók számára igen fontos) fejlesztés után, elérkeztek az első ütem két grandiózus épületeinek pillanatai. Megnyílt a Magyar Zene Háza, míg tavasszal a Néprajzi Múzeum is elkezdi fogadni a vendégeket. Két részes interjúban járjuk körbe a számunkra legizgalmasabb kérdéseket az épületek kivitelezésével és üzemeltetésével kapcsolatban, Gyorgyevics Benedekkel, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatójával. Az első rész az épületekről, a sokakat foglalkoztató kivitelezési nehézségekről és az árazásról szól, míg a második részben a hosszú távú kihívást és feladatot jelentő üzemeltetés részleteit boncolgatjuk.
A budapesti közterek névadási szokásaival foglalkozik Budapest Főváros Levéltára (BFL) és az ÁTLÓ csapatának legújabb közös projektje: a Nevek és terek című adatvizualizáció azt mutatja meg, hogy Budapesten kikről neveztek el köztereket és milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak a névadási szokások.
Március végéig megújítja a budapesti Szilágyi Erzsébet fasor két kerületen is átnyúló, 628 fából álló fasorát a Főkert - írta Budapest főpolgármestere csütörtökön a Facebook-oldalán.
Egyre több részlet derül ki az észak-csepeli grandiózus parkfejlesztésről, melynek kapcsán többek között a terület kialakításának részleteiről, a park fővárossal való kapcsolatáról, valamint a jogi, pénzügyi, finanszírozási hátterének kérdéseiről a Portfolio és a Budapest Fejlesztési Központ által szervezett konferencia panelbeszélgetésén fogalmazták meg álláspontjukat a szakértők.
Mérföldkő, hogy kiírták a napokban az M0-s északi szakaszának tervezési közbeszerzését, hiszen ezzel gyakorlatilag elindult a beruházás, és az is fontos, hogy kiírták a közbeszerzést a budakalászi elkerülőút építésére, amely beruházással a 11-es főút Budakalász és Szentendre közötti szakasza 2x3 sávossá bővül – jelezte egy mai sajtótájékoztatón Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Az eseményen Forián-Szabó Gergely, Budakalász alpolgármestere bizakodásának adott hangot, hogy a tervezett fejlesztésekkel csökken Budakalász átmenő forgalma, Bodó Imre, a NIF Zrt. projektiroda-vezetője pedig összefoglalta az M0 északi szektor tervezett fejlesztéseit, beleértve a budakalászi nagy forgalmi csomópont átalakítását is, aminek részeként a Szentendre felől érkezők közvetlen felhajtási lehetőséget kapnak a Megyei hídra.
"Véleményem szerint Csepel Budapest igazi aranytartalékává lépett elő, főleg ha figyelembe vesszük a trendet, miszerint egyre többen költöznek ki a városból az agglomerációba" - mondta előadásában Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a Portfolio és a Budapest Fejlesztési Központ közös rendezésű Csepel Park konferenciáján. A polgármester szerint a fejlesztés további beruházásokat is vonzhat a kerületbe. Mohácsi Sándor, az s73 Tájépítész Tervező Iroda Kft. tájépítésze szerint a projekt egyik legfontosabb célja, hogy bezárja a pesti zöld-gyűrűt.
Mintegy 300 ezer négyzetméternyi park, 50 ezer négyzetméternyi új sport-, és játszóterület, 90 ezer négyzetméternyi ökopark és galériaerdő, több mint 1000 fa és új rekreációs területek is lesznek az új Csepeli közparkban. Most is zajlik a Csepel Park konferencia, ahol az új beruházás részleteiről, többek között Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója is előadást tartott.
